A foglalkozási megbetegedésekről
Előző rovatainkban már volt szó a munkahelyi balesetekről, a mostani cikk ezzel szorosan összefüggő foglalkozási megbetegedésekről szól. Azért választottam ezt a témát, mert véleményem szerint még napjainkban is kevés felületen van jelen informális jelleggel ez a probléma, holott a munkavállalók jelentős részét érinti. A foglalkozási megbetegedés korra, nemre, ellátott munkakörre való tekintet nélkül szedi áldozatait, sokszor az érintett nincs is tisztában azzal, hogy egészségügyi problémájának mi a valós oka, éppen ezért nem is kerül kivizsgálásra, mely miatt voltaképpen egy rejtett jelenségről van szó.
A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés körülményeivel, az ellátott munkafeladatokkal áll szoros összefüggésben, az okok rendkívül változatos képet mutatnak, leggyakrabban a nem megfelelő (vagy nem megengedett) munkavédelmi feltételek között, nem a megfelelő (hiányos) munkabiztonsági felszereléssel történő munkavégzésre, az optimálisnál nagyobb igénybevételre vezethetők vissza, de lényegében bárhol (még szabályos munkakörülmények biztosítása során is) fellelhetők, megállapítása minden esetben orvosi szakkérdés.
A foglalkozási megbetegedések sok esetben egy olyan egészségkárosodást jelentenek, melyek gyakran összetéveszthetők akár egy sorsszerű megbetegedéssel, azonban szükséges lehet megvizsgálni a konkrét munkakört, a munkafeladatok jellegét is, melyet a munkavállaló ellátott.
A legfőbb probléma a foglalkozási eredetű megbetegedések feltárásával kapcsolatosan elsődlegesen a munkavállalók megfelelő tájékoztatásának hiánya. Sokkal több informális platform lenne szükséges, hogy foglalkozzunk a kérdéssel, beépítsük a köztudatba mikor milyen lehetőségek állnak a munkavállaló rendelkezésére.
Előfordul, hogy a munkavállaló gyanakszik a megbetegedésének foglalkozási eredetére, viszont kevesen tudják például azt, hogy megbetegedés esetén ezt a gyanút célszerű először a háziorvosnak jelezni.
A háziorvosnak (is) megvan az a kompetenciája, hogy elindítsa a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása iránti eljárást az arra illetékes szerveknél, mely során kivizsgálásra kerül az eset, a munkavállalót orvos-szakértői bizottság megvizsgálja, és ennek eredményeképpen egy közigazgatási határozat születik, melyben megállapításra kerül a megbetegedés foglalkozási eredete, annak mértéke, (vagy annak hiánya).
Miért is fontos ez? Elsődlegesen azért, mert amennyiben kivizsgálásra kerül az eset, és bebizonyosodik a foglalkozási eredet, úgy a munkavállaló kártérítést érvényesíthet a munkáltatóval szemben, pénzbeli ellentételezés jár.
Annak ellenére, hogy a jogi szabályozás jó és kidolgozott, kevesen vannak tisztában a lehetőségekkel, mit kell tenniük annak érdekében, hogy kivizsgálásra kerüljön a probléma, és hatékony igényérvényesítési lehetőségekkel éljenek a megfelelő időben.
Számtan esetben előfordul ugyanis, a megbetegedés olyan mértékű, hogy a következő munka alkalmassági vizsgálat során a munkavállalót alkalmatlannak minősítik munkaköri feladatai ellátására, munkaviszonya megszűnik, újabb munkát pedig végezni nem tud.
Ebben az esetben a kártérítési igényérvényesítés nyújt – sokszor egyetlen – lehetőséget, hogy anyagi biztonságot nyújtson a munkavállaló és családja számára.
A kártérítésnek több összetevője van, melyben értékelésre kerül többek között az elszenvedett egészségkárosodás, az életminőség romlása, az okozott vagyoni és nem vagyoni hátrány, adott esetben még a keresetkiesés kompenzálása is sor kerülhet. Érdemes fokozottan figyelnünk erre a témára, több szintű összefogásra van szükség, melynek első eszköze a maga a kommunikáció.
Az egészség Érték, az információ Lehetőség!